Türkiz és menta

Valamiért a StarWars birodalmi űrhajóira emlékeztet, főleg félkészen :)

Gyors és könnyű, kellett a gyors sikerélmény, hetek óta szenvedek egy szettel.

Okno, Mu legújabb mintája

Prague by night

Az október 13-15 közötti utazásom eredménye, eddig lapult a gépben. Hideg volt, esett-fújt-havazott, és a vár alatti pinceétteremből gyalog mentünk (erőltetett egy menet volt) vissza az óvárosi hotelbe. Hogy miért, azt senki sem tudta, megindult az eleje és mindenki követte a vezért... :) Sajnos emiatt nem volt sok időm megállni és tervezni a képeket, mivel egy négyzetcentiméternyi térkép sem volt nálam, lemaradni meg nem akartam, ettől függetlenül nem lettek rosszak a fotók.

Nehéz napok a Föld nevű bolygón

Á t s z e r v e z é s
Hogy én mennyire utálom ezt a szót! Túl sokat is hallottam az utóbbi években, ennek folyománya, hogy az értelmével is tisztában vagyok. Vagyis, a második jelentésével, amit ráerőszakoltak szerencsétlen szóra. A szőr feláll a hátamon és sikítófrászt kapok, ha meghallom.
Itt két év alatt már másodszor történik.
Mert megszervezték.
Aztán át.
És most megint.

Az mindegy is, hogy fél évvel ezelőtt kijelentették, hogy namostezígyfaszalesz, mindenkimeglássa.
Áh mégsem. El-soksokcsillag. (pedig azt hittem, jól elszöktem) Bár ezek be sem ismerték. A hiba az Önök készülékében van, jönnek a testreszabott reformok.
Újabban egy hónapja vezetnek emberek napjai gyomorégéshez és infarktusközeli állapothoz, amikor meglátják az felettesüket a személyzeti főnökkel, pláne, ha még be is rendelik az illetőt némi elbeszélgetésre. Végre kiötölték, hogy kinek kell a munkaközvetítőbe fáradnia ahhoz, hogy a cég nyereséggel működjön. Nem mondom, hogy némelyik döntéssel nem értek egyet, végülis nem kávészünetelő zöldségeket nevelgetünk a sötét svéd télben, ahol a fotoszintetizáció rásegítéssel gyümölcsöző... Cirka kétszáz koponyából kizárt, hogy nincs speciális eset.
De az nem megy a fejembe, hogy ha valakit ide-oda pakolásznak, és mindenhol jól teszi a dolgát, akkor van-e abban realitás, vagy csupán ostobaság, hogy az embert az utcán felejtik...?

Másrészt... hát nemtom, ez a rettenetes nagy szakszervezet-fetisizmus minek van itt, valószínűleg a mi nemsvéd cégünk vezetésének köszönhető, de a helyi felelősök az égvilágon semmit sem tudnak, vagy tehetnek.
Nem csak a konkrét eseményekkel kapcsolatban, de pl az én egyik emberem is összeütközésbe került a seriffhelyettes kishugával, és bár az emberem lováról szakadt le a patkó (úgy kell neki, minek rohan ész nélkül), úgy rombolt keresztül rajta a villamos, hogy a büszke szarszervesnek ideje nem volt megmukkanni. Illetve kérdeztük, hogy a védelemnek van-e véleménye, de nem volt. Akkor meg minek van?
Még jó, hogy nem fizetjük.

Szóval kicsit most kijött belőlem a rejtőzködő szociáldemokrata és elszaladt jó messzire. Átállnék a sötét oldalra, csak ahhoz meg túl szőke vagyok.
Mindenesetre jó lenne, ha rendeződnének a dolgok, mert piszok kellemetlen úgy dolgozni, hogy az embert lépten-nyomon az a vád éri, hogy megtartotta a munkáját. Különben is, csak egy rohadt főnök vagyok mostmár én is.
Komolyra fordítva a szót, a szívem facsarodik el minden alkalommal, amikor mosolyogni kell olyan kedves arcokra, akikkel két éve taposom a malmot - mindösszesen még egy hétig. Látom rajta, hogy összetört, összezavarodott, nemigen tudjuk kezelni a helyzetet. Senki.
Mellesleg meg nálam van másfél kiadó hely, s bár speciális terület, addig nem mutogathatok, míg a hóhér le nem takarította a bárdját a vérengzés után. Csak már baromira unom a hosszú napokat, meg hogy mindenkit elküldök a sor végére.... Haladjunk, kérem!

De hogy jót is mondjak, kiadhatom a lakhatási engedélyt magamnak! Tartottam a büdzsét (pirospont, fagyi), ugyan volt némi újratervezés, de mostmár nem bánom. A bútorok viszont a helyükön - a hirtelen megtalált és azonnal megvásárolt könyvesszekrényre mindig külön szeretettel fogok gondolni (majd összetojtam magam, mire a helyére navigáltam, úgy kell nekem, miért nem kérem a közönség segítségét).
Hát így állok én, közel az északi mágneses pólushoz, a tél küszöbén. Mostanában eszembe jut, milyen jó a medvéknek, de csakazértis szeretem a telet! :)
Valamikor a napokban (vagyis itt lassan megint csak esték lesznek) előkaparom a gépből az éjszakai prágai képeket. Szép volt a város, már amennyit láttam belőle, merthogy napközben a hotelben raboskodtunk, meg leginkább arra koncentráltam, hogy végre mehessek haza a családhoz.
Hab a tortán, hogy bár csak pár napra jutott lehetőség, sokmindenkivel találkoztam, családon kívül is, végre. Köszöhöm Nektek, akik időt szántatok rám. A következő körben a karácsonyi szünetben próbálkozom :)

Az első őszi séta

...legalábbis fényképezőgéppel. :) 8 fok, tűző napsütés.

Sosem jártam még a szomszédos villanegyedben, bánhatom, mert nagyon bájos környék. Nem tudom, mit szóltak volna a békés svédek, ha a szombat délutáni tevékenykedésüket akartam volna megörökíteni, most túl sokan voltak a kertekben és az utcán, de majd az adventi fényekért viszont visszamegyek :)

Ez a kedvenc képem, pontosan úgy sikerült megörökíteni, ahogyan élőben láttam a leveleket

Egyenes hát! Minden egyes vonala :)

Templomkerti pad

Az Őr :)

A tavunk :)

Odafent már beköltöztek

Kémkedtem kicsit :)

Síri csend és égi fények - az út egy temető mellett vezet

Újabb kerítésdarab...

Eljött az ősz, és pár hét késéssel megérkezett az összes bútorom is. Késett, mert 1-2 darab nem érkezett meg időben, én meg nem akartam minden szállításért külön fizetni, így türelmesen hajtottam álomra a fejem a kanapén.

Lassan két hete már csak a részletekkel piszmogok; dobozokból kipakolás, függöny kiválasztása, szőnyegek, lámpák, de lassan minden a helyén.

És végre kipihenten ébredek, a derekam meg végtelenül hálás! :)

Tegnap, miközben egy Burger Kinges zacskóval battyogtam az iroda felé az ötfokos napsütésben, megcsörrent a telefonom. Azt hittem a norvégok - jellemzően ebédidőben jutok eszükbe -, aztán láttam, hogy helyi hívás. A bútorbolt volt.

Mennyire voltam elégedett a házhozszállítással? Nagyon; előbb jöttek, mint ígérték, de felhívtak egyeztetni, 10 perc alatt felhordták a dobozokat (minden összeszerelve jött, kivéve az ágy), minden rendben volt.

Ez szuper, van egy jó hírük, a tv-szekrényre kedvezmény volt, így visszajár egy elég szép összeg, ha befáradnék - amennyiben nem gond -, ráteszik a kártyámra, ám esetleg, ha nem felejtem el, vigyem a megrendelésről a papírokat, csak a biztonság kedvéért.

Ühüm... nem felejtem el. Befáradok.

De el is fáradtam, gyorsan leültem pár percre a ház előtt a padra...

Kedvezmény... két és fél hónappal megrendelés és fizetés után...

Értem...?

Aszfalt

Mottó: "Az Önök pénzéből, Önöknek épül..."

Az utca, ahol lakom, egy csendesebb környék legforgalmasabb utcája, lámpákkal, körforgalmakkal, jórészt az 1940-es években épült házakkal, sportközponttal, éttermekkel, metróállomással, üzletekkel, az út két oldalán a forgalommal párhuzamos, a sávok között pedig keresztirányú parkolóhelyekkel. A szomszéd ház alatt üzemelő kitűnő libanoni étterem forgalma miatt a parkolóhelyek esténként javarészt foglaltak, jómagam is róttam már a köröket felerősödött vadászösztönnel.

Tavasszal csővezetékcseréket végeztek, ezután 50-nel csak az közlekedett a buckákon, aki nem maga fizeti az autója szervizét. Néhány hete viszont felmarták az aszfaltot, végig az egész utcán (2 km körül lehet a szakasz) és teleszórták tájékoztató füzetkékkel a postaládákat, hogy mikor, melyik kerületrészben lesz felújítás és lezárás (építik a Citybana nevű belvárosi vonatsínpárt is), illetve, hogy merre lesz a buszjáratok kerülőútja.

Szombaton kitettek pár táblát az útszéli parkolósávokhoz, hogy szíveskedjünk máshol megállni hétfőn és kedden (minden utcarészhez csak 1-1 napot jelöltek meg), illetve a körforgalmakhoz és az utca két végére, hogy aszfaltozás miatt szakaszos lezárásra lesz szükség, ezért közlekedésre másik alkalmas utat válasszon mindenki.

Hétfőn reggel 7-kor, amikor kitettem a lábam a házból, az egyik oldalon már az új aszfalt csillogott a 2 fokos napsütésben - már ahol kilátszott az élénk forgalom alól. Az utca túlsó végén forgalomirányítók engedték keresztülhajtani az autósokat a szorgos munkagépek között. Sor nem volt, 2-3 várakozó autó a reggeli forgalomban nem mondható fennakadásnak. Este az utca házunk felé eső végén, a nagy körforgalomban egyengették a friss aszfaltot a régi széléhez, kisebb terelés volt, de parkológondokról nem tudok jelentést tenni.

Ma reggel a másik oldalon végezték az utolsó simításokat és egy rövidebb útszakasz volt lezárva, este már örömmel szemléltem a kész végeredményt; sötét, sima út.

Megjegyzés: Az útmenti parkolóhelyeken egyetlen autó sem éktelenkedett, sem hétfőn, sem ma...:)

Arcadia

Zsuzska, nagyon szerettem fűzni, millió köszönet a mintáért! Nem lesz egyedi darab :)

Nővérkék

Régen listás volt már, végre elkészült egy 7sisters medál. Kaptam még a nagy gyöngyből (Brigitte bijoux), így lesz folytatás; fülbevaló, gyűrű és talán egy másik lánc.

De mindenekelőtt egy jobb fotó - világosban :)

India

Ande Indiája, 3mm-es csiszolt gyöngyök helyett háromféle fotózhatatlan 8-as Delica gyönggyel :)

Egy ideig félkészen pihent a doboz alján, már csak alkalmas láncot vadászok hozzá.

Bambou & Dahlia Gigantica

Ezúttal sikerült követnem a "kabáthoz gombot" elvet. Néhány hete estem szerelembe a ruhával, kis keresgélés után meglett hozzá az ékszer is.

Patterns by Pencio. Merci!